VÉDELMI HORIZONT #008 – Transznisztria: az utolsó szovjet zárvány Európában

Üdv mindenkinek! Ez itt a Védelmi Horizont. Az a podcast, ahol külpolitikai, diplomáciai, gazdasági, hadípari és biztonságpolitikai szempontok alapján nézünk rá ugyanarra a témára, egyszerre, egy asztalnál. A nevem Zsebeházi Bálint, és most ketten ülünk a mikrofonok mögött. Vendégem az adás során Fazekas Bálint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi biztonság és védelempolitikai mesterszak végzetje. Köszönjük, hogy elfogadta a meghívást. Köszönöm a lehetőséget, köszöntöm a hallgatókat és téged is. A mai napon a Nyeszteren túli Moldáv köztársaságról fogunk beszélgetni. És igazából ehhez is kapcsolódik az első kérdésem, hogy egyébként pontosan hogy jött létre ez az állam, mit jelent, benne van a nevében, hogy Moldáv például, de Moldávok van, nem? laknak ott, hanem főleg oroszok meg ukránok, tehát hogy kicsit tegyük rendbe, hogy amúgy mi is történik itt, mi ez az állam, hogyan kell elképzelnünk.

Igazából ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor a Szovjetunió létrejött, akkor a gneszter folyónak, ahogyha a folyás irányba nézzük, akkor a Bal partjától kelet felé, ott azon a kis földsávon, ami nagyjából lefedi a mai gnesztermenti köztárságnak a területét, ami, ha térképre ránézünk, akkor azt úgy kell elképzelni, hogy van Moldova, illetve tőle keletre Ukrajna, és Moldovának a keleti négy megyeje, amit így lehatárol a gneszter folyó. Az igazából a gnesztermenti köztárság. Na most ez 1920-as években úgy nézett ki, hogy Ugyanez a terület, illetve még egy kicsit a mai Ukrajna területéből, ez volt a moldvai autonóm szovjet szocialista köztárság nevű kis entitás, ami igazából nem egy magajogán lévő szovjet szocialista köztárság volt, hanem az ukrán szovjet szocialista köztárságnak egy autonóm És majd, amikor a Szovjetunió tovább terjeszkedett nyugati irányba az 1940-es évek elején, és az akkori Besszarábia a mai Moldova területéből így kiharapott részeket, akkor ezt így egybe csatolták, és akkor alakult ki a moldovai szovjet szocialista köztársaság, és úgy került a gnesztermenti köztársaság területe a mai Moldovához. Illetve ugye még az is van, hogy amikor a keleti blokk így formálódott, megalakult, akkor a szovjetek szerették volna Rendesen szovjetesíteni Romániát is, mint ahogy azt tették a balti államokkal például, vagy pedig a kaukázusi országokkal, viszont azért Románia ennél egy fokkal nagyobb falat, illetve népesebb, földrajzi kiterjedése is masszívabb, illetve a román nacionalizmus az Az eléggé erőteljes volt, úgyhogy önmagába véve ez a moldovai identitás, ez is inkább egy ilyen szovjet kreálmány, mert azért szerették volna minél jobban kitérjeszteni a közvetlen felhatóságokat a szovjetek, és ezért így politikai narratíváknak az alkotásával Osztották így meg a román etnikai népet, ha lehet így fogalmazni, moldáv, illetve román részre, hogy ez a Nagy-Románia terület ne egyesülhessen, hanem annak egy részét a szovjet uralomnak a kontroll alatt tarthassák, és akkor így lett végül a Hidegháború Szovjetuniónak maga jogán része a Moldáv Szovjet Szocialista Köztárság néven futó entitás. És akkor, amikor felbomlott a Szovjetunió, akkor Tehát azt kell tudni a mai Transnistria területéről, hogy ez egy sokkal iparosodottabb része az országnak, mint Moldovának az anyaországi területei, ami jelen pillanatban is a kisinyóvi kormánynak a felhatósága alatt áll. Ott van például a ribnicai vas, kohó, vagy a kutsurgáni erőmű, amik igazából óriási, tehát hogy sokkal iparosodottabb. Ugye itt van a mai napig Közép-Kelet-Európa legnagyobb fegyver és lőszerraktár, kb. 20 ezer tonnányi lőszer van jelen pillanatban Nyesztermenti Köztársaság és Ukrajnának a Határán alapvetően ez egy sokkal iparilag fejlettebb, illetve így iparilag dinamikusabb része volt az országnak. És mivel hogy van ott egy ilyen földrajz, ez is lehet ennek az egyik oka, ugye a Nyeszter folyó az földrajzilag lehatárolja ezt a régiót Moldova Viszont kelet felé nincsen ilyen földrajzi gát Ukrajna felé, ezért ugye az iparosodottság miatt is ugye ott a szovjet érában, amikor ennek még nagyobb jelentősége volt, mint napjainkban, ugye sokkal jobban vonzotta oda kelet felől is a munkaerőt. És ezért azon a területen egy sokkal szlávosodottabb népesség alakult ki. Tehát ott többségben vannak az ukrán, illetve az orosz etnikumú emberek a moldáv, illetve román etnikumú emberekhez képest, és ott a mai napig is azon a területen még cirill betűket használnak. Ott nagyon érdekes, hogy ilyen ország nem igazán van még. Több, ahol az államnyelvet azt úgy kell elképzelni, hogy igazából román, csak ciril betűs átirattal. Ez érdekes megégyezni. De minden esetre a lényeg az az, hogy nekik nyilvánvalóan sokkal inkább Orosz párti, vagy így Szovjetunió párti identitásuk alakult ki, mint magának a Moldáv államnak a többi részén található társadalmi rétegeknek. És ezért, amikor felbomlott a szovjet tömb és 1992-ben Moldovát az ENSZ, mint független államot elismerte, akkor igazából ők Egy oldalon kinyilvánították a saját függetlenségüket, és hát kirobbant egy polgárháború, amit igazából kevesebb, mint fél év alatt a gnesztermenti oldal meg tudott nyerni olyan szinten, hogy stabilizálta a saját helyét, mint a kisnyavi kormány által nem ellenőrzött ilyen szakadárentítás. És azóta ez igazából ott létezik, mégpedig nagyon hadhatós orosz támogatással. Nagyjából röviden ez a nyesztermenti köztársági alakulásának az elmúlt száz évből a leglényegesebb pontjai.

Tehát akkor van egy mesterségesen szovjet úton kialakított államunk lényegében.

Hát inkább úgy mondanám, hogy a szovjeteknek egy alapból is már valamilyen szinte meglévő identitást erős politikai ráhatással így megszilárdítottak, illetve felerősítettek, inkább úgy mondanám.

És ezt az orosz örökség is megtartotta igazából? Meg még a mai napig is megvan.

Igen, igen, igen. Ugye azt is megérdemes hozzátenni, hogy ott a mai napig is a nyesztermenti köztársaságban a Szovjetunióban használatos zászlót alkalmazzák, mint nemzeti lobogót, illetve Illetve kommunista címerük van, és hát igazából, ha átmegy az ember ott a Moldova és a nyesztermenti köztárságnak az igazából el nem ismert határán, akkor igazából a tájkép is Eléggé megváltozik abba az irányba, hogy az még eléggé erőteljesen hajaz a Szovjetuniónak az építészeti stílusára. Az autók is. Nyilván sokkal kevésbé fejlődött ez a terület, és ezért egy ilyen időutazást kell elképzelni nagyjából, amikor az ember ott átmegy.

Szóval akkor nézzünk meg egy aktuálisabb kérdést. Ugye 2025. január 1-én elzárult az ukrán tranzit. Miért nem élt Oroszország a török útvonallal, ha nem nyomásgyakorlás volt a cél? Emellett, hogy pontosan hogyan néz ki az energia ellátottsága ennek az államnak, illetve Moldovának, Transnistriának, vagy ezek hogyan függenek pontosan össze?

Ukrajnán keresztül érkező, vezetéken keresztül kapta a nyesztermenti köztársága földgázt Oroszországból, mégpedig ugye ingyen. Tehát ez is a támogatásnak egy Nem is az egyik, hanem a fő pillére volt, amire ráépült majd az oligarchikus birodalom is, amiről majd később valószínűleg szó fog esni. És ugye ez megszűnt 2024. december 31-ével, és ugye január 1-től már nem is érkezett ez a földgáz. És alapvetően ez nem teljesen igaz, hogy nem a gyomás gyakorlás volt, Ugye értemszerűen Ukrajna és Oroszország nem újították meg a szerződést, mivel hogy háborúban állnak. Nyilván kölcsönösen nem feltétlenül tekintik egymást megbízható üzleti partnernek.

Nekem ebben az a fura egyébként, hogy ilyen sokáig elhúzódott, tehát hogy 2024 vége, 25 elejéig és már 22-ben ez miért nem történt meg már akkor?

Hát ennek igazából az az oka, hogy... Hát igazából például vegyük alapul a barátságvezetéket, ahol a mi szintén ukrajnál ilyen keresztül és a mai napig igazából érkezik rajta nyersanyag. És... Alapvetően azért, mert arra az érintett vezetékre szóló szerződés addig tartott, és ugye nem csak, tehát Ukrajnán kívül ugye még más területek is érintettek voltak az ellátásból, és igazából nem csak Ukrajnát érintette, viszont így, hogy lejárt, ezért így valószínűleg nem Illetve lehet, hogy akár Ukrajától meg is lehetett volna újítani, viszont az oroszok nem voltak ebben érdekeltek. Alapvetően, és ennek valószínűleg pont egy ilyen nyomásgyakorlási nézőpontja is van, mégpedig azért, mert ugye az egész nyesztermenti köztársaság, és amúgy rajta keresztül, amúgy Moldova is nagyon erősen függött ettől a földgáz ellátástól. Mert ugye ezt a kucsurgáni erőműben dolgozták tovább, és ugye hatalmas része kb. a 75-80%-a Moldova ellátásának az hát igazából ebből az erőműből származott. És ugye voltak olyan megoldások utána, hogy akkor ugye a Törökországon keresztül vezető ellátási útvonalon át így sokkal visszafogottabb módon folytatják ezt az utánpoldást. Igazából ez így bizonyos ideig működgetett is. De ez tényleg kb. csak arra volt elég, hogy ugye főleg a gnesztermenti köztárság, ami ugye Moldovánál is meg sokkal jobban rá van utalva az orosz energiaellátásra, ugye a lakosság igényeit nagyjából fedezni tudják, mert ugye 2025 elején volt egy ízaszok, amikor hetekig több órára teljes mértékben elment például az áram a gnesztermenti köztárságnak a területén. És ezért kellett egy alternatív megoldást találni. Például ugye most jelen pillanatban egészen amúgy június 30-ig ez úgy volt, hogy Oroszország Egyesült arab emirségek beli ilyen üzleti közvetítőkön keresztül, illetve egy svájci székhelyel, de magyar gyökerekkel rendelkező cégcsopornak, a MET csoportnak a segítségével juttatta el az energiaellátást. A nyesztermenti köztárságnak a területére, viszont ez az időszak ez ugye most lejárt, úgyhogy most igazából azon azokon a lehetőségeken vacillálnak, hogy akkor most ezt a fajta megoldást folytassák tovább, de ugye ez nagyon sok külső szereplőn ez egy eléggé ilyen sérülékeny Nevek helyesen. Nevek helyesen. Nevek helyesen. Hát vásárlási modellre állnak át, ami azért is nagyon necces, mert eddig ugye a gnesztermenti köztárság ingyen kapta konkrétan Oroszországból a gázt. És ez is nagyon érdekes, mert ugye az oroszok például arra a narratívára felfektetve állították le ezt az egész ellátási folyamatot, hogy felhánytorgattak, A kisinyovi kormány számára egy ilyen 700 millió dolláros tartozást, ami egyrészt azért nagyon furcsa, mert tehát ők közvetlenül a gnesztermenti köztárságba küldték, és ugye rajtuk keresztül jutott ehhez előnyhöz Moldova. De ugye Moldova a gnesztermenti köztárságtól már pénzért vásárolt ezt a Ezt az energiát, és ezért sem folytatódott ez az energiaellátási folyamat, és úgy amivel, hogy ez a tartozás így fel lett hánytorgatva az előzményeknek a tükrében, ezért Ezért sem lehet egyáltalán eltekinteni attól, hogy ez biztosan egy orosz nyomásgyakorlási kísérlet. Valószínűleg azt szerették volna ezzel demonstrálni, hogy ha a nyugati pályára Való átállást folytatja tovább Moldova, illetve kényszeríti magával mondjuk a Transnistriai régiót is. Akkor ilyen ellátási infrastruktúrá is ilyen katasztrófákhoz fog vezetni, úgyhogy gondolkozzanak el, hogy mennyire éri ez meg. Ja, ezt nem tudom válaszolni.

Szóba hoztad már az oligarchákat, de akkor térjünk jobban rá. Van ez a serif-birodalom. Ezt kifejtenünk, hogy pontosan mit jelent, ki ez, kik ők, hogy működik ez a transzisztriai köztársaságban ez az oligarchia? Mennyire erős az orosz vagy nyugati bekötésük? Igen, igen, igen.

Ez ugye alapvetően a gnesztermenti köztárságnak is van egy fajta politikai irányítása, ami érdekes, mert ugye a Tehát van egy elnökük, akit ilyen pillanatban úgy hívnak, hogy Vagyim Krasnoszelszky. És ugye van egy legfelsőbb tanács nevű entitás is az országban, ami nagyjából a parlamentnek felel meg. Viszont ezek a politikai intézmények, ezek Alapvetően kirakat elemek, nem nekik van a legnagyobb érdekérvényesítő képesség. Hát most országnak nevezem az ország belpolitikai, illetve Hát, hogy külkapcsolataim mennyire vannak, az kérdéses, de minden esetre az ország életének az irányításában. Amúgy van, ez is érdekes, a nyesztermenti köztárság nemzetközi elismertségéről maga Oroszország sem ismeri el, ami szintén furcsa lehet. Hanem helyette kettő olyan alakulat ismeri el, akiket viszont szintén nem ismer el az ENSZ, mint független államok. Ez pedig a Grúziában megszállt két orosz terület, ez az Abházia és Dél-Osszétia nevű entitások. Na, ők ketten elismerik Transnistriát, Független, szuverén államot. Szóval így a diplomáciai meg a külkapcsolataihoz ennyi kis kitérőt szerettem volna. Na és ugye van ez a serif-birodalom, amit igazából a helyiek csak úgy hívnak, hogy a vállalat. Ez ilyen krimis nevezék is lehetne akár. Van ez a Sheriff nevezetű cégcsoport, amit a volt KGB tiszt, illetve későbbiek folyamán Tirászpoli rendőrtisztként tevékenykedő Viktor Gusán, aki 1962-es születésű, Uri ember. Ugye a serif név alapvetően is arra való visszautalás, hogy ők ilyen rendőri háttérből jönnek, és a vállalat logó is egy ilyen klasszikus amerikai serif jelvény igazából. Az üzlettársával vezetik ezt a vállalatot, Ilja Kazmali nevezetű másik uri emberrel. És ugye alapvetően ennek a cégcsoportnak a létrejötte ez úgy történhetett meg, hogy Transnistria ugye miután a Szovjetunió felbomlott igazából, tehát nem igazán volt ott központi hatalom. Ugye tudnivaló, hogy a keleti blokk országaira nagyon sok hely jellemző az, hogy igazából egy ilyen kaotikus rendszer alakult ki a kommunista uralomnak a felbomlása után. Amikor a szervezetbűnözésnek a különböző góc pontja, illetve azoknak a vezetői emelkedtek ki, mint helyi urak, és igazából itt is ez történt, különböző érdekcsoportok kezdték el irányítani a régió, tehát azon a területen az életet, és akkor Hát igazából ők közülük emelkedett ki Viktor Gusán, aki először a cigaretta, illetve az alkoholkereskedelem útján nyert magának tőkét, illetve hatalmat, de aztán mára igazából már ilyen halfarm, hotel, ilyen szupermarketlánc, vendéglátóipar. Alapvetően fuvarozás, alapvetően konkrétan, amit el lehet képzelni Transnistriában, azt szinte napjainkra mindez a cégcsoport irányítja, és ugye értelemszerűen a politikába is nagyon erősen be vannak kötve, és az ő szavuk nélkül, főképpen a vezetőjük ugye gusán szava nélkül Nem igazán lehet döntéseket meghozni azon a területen. És ugye az ő felemelkedésünknek az egyik kulcsa volt a korábban említett előny, hogy az egész területnek az energiaellátottsága az ingyen kapott orosz földgázon és az ebből termelt energián, illetve a moldovának Eladott energiabevételből származott, így igazából arra épült a modell, hogy igazából az ingyen-ebédben híztak meg konkrétan. És ilyen pillanatban most az egész el nem ismert területnek a tevékenységét ők felügyelik. Ezt lehet tudni róluk.

Újra az érdekes még, Mert hogy itt, hogyha már így az üzlet szóba került, ugye az export kb. 80%-a az EU-ba megy. És hogy ugye itt feltételezzünk, hogy egy cégcsoportvállalatnak nyilván az az érdeke, hogy akkor jó kapcsolatokat ápoljon az EU-val, miután az összes termékét szinte odaadja el. És hogy te ezt hogyan látod, hogy Hogy ténylegesen mennyire fér össze ez ugye az orosz barát retorikával, illetve politikával. Nyilván amúgy szerintem tök érdekes lehet, hogy így a hard érdek az lehet, hogy az EU-ba vezetne, meg a nyugatbarátságba, de közben meg a társadalmi szocializáció, a szovjet kötődések, ezek a fajta gondolkodásmódok pedig az orosz irányba vezetnek. Ezt hogyan látod?

Alapvetően ez, hogy az orosz identitás, ugye már korábban is volt erről szó, hogy a nyelvi bekötöttség Oroszország irányában, a társadalomnak az etnikai felosztottsága, Tehát igazából így a kulturális elemek azok mutatnak Oroszország felé, meg ezek a kommunista örökségek, meg az, hogy ők továbbra is, hát egy igazából, egy ilyen utolsó, utolsó ilyen foszil, hiány, vagy nem tudom, hogy mondjam, ilyen utolsó zárványa ennek a szovjet típusú Működésnek. Ugye ez identitás, az identitásnak az aspektusából mindenképpen arra mutat, hogy legyenek orosz barátok. Viszont, meg hát alapvetően az, hogy az egész államszerű képződménynek a saját létfenntartási modellje az orosz támogatáson, az orosz ingyenes támogatáson. Illetve ugye nem csak ebben nyilvánult meg az orosz támogatás, hanem a rendvédelmi erőken, meg ugye ne feledjük, hogy ott van egy 1500 fős katonai kontingens, amit igazából az orosz katonai vezetés felügyel, és ebből az 1500 emberből kb. 200-250 valós orosz, nyilván ők vannak a legmagasabb Az összes többi az pedig helyi gyesztermenti lakosokból tevődik össze, akik ugye az ukránháború előtt rotálódtak értelmeszerűen. Azóta viszont, akik 2022-ben, mivel Ukrajna lezárta a határát a gyesztermenti köztársága, ezért nem tudnak ugye most már így átmenni. Ott maradtak. Igazából most ott vannak 2022 óta, akik addig is ott voltak. Illetve tehát ugye ahogy mondtam a rendvédelmi, rendfenntartó erők, illetve az államigazgatásnak a különböző pozíciói, meg ugye a nyugdíjak, meg a szociális ellátásnak különböző elemei, ezekben mind nagyon masszív orosz támogatás rent pénzügyileg. Úgyhogy van ez a része a dolognak, viszont ez a 80%-os kereskedelme az Európai Unió, illetve nyugati irányba, ez azért nem mindig volt így, mert az orosz-ukrán háború előtt még Tiraspol-tól kevesebb mint 100 km-re van például Odessa, ami inkább a Fekete-tengárnak az egyik legfontosabb kikötője. Illetve azért vannak még a közelében nagyobb ukrán kikötők, Csornomor, szóval meg Bilhorod, Gnisztrovszkiban például. Ezeket a kikötőket, ezeket kereskedelmi célból ugye mind elérték, és tudtak oda szállítani is, meg tudtak onnét is Vásárolni dolgokat ugye ez a háború kitörése óta nincs már. Így, mert még egyszer mondom, hogy ugye lezárták ezt a határt. Na most azóta, mint ahogy a földgáz is, most hiába hogyha így végigmegyünk a láncon, akkor ugye a mostani ellátás is Oroszországra vezethető vissza, ami eljut a gnesztermenti De átmegy az öbölmenti országokon, átmegy svájci, székelyi, magyar közvetítőn, de ugye Moldován átérkezik már nyugat felül, tehát több ponton is, többszörös közvetettséggel érkezik meg a gyesztereinti köztárságba a földgáz is. Így ugye hasonló kitettséggel kellett szembesülnie a transznisztriaiaknak a háború kirobálása óta kereskedelm szempontjából is, mert ugye már nem érik el ezeket a Ezeket a fontos kikötőket illetve kelet felé egyáltalán nem tudnak így most már szállítani semmit. Meg a határon sem nagyon lehet átmenni, mert ugye az elég rendesen meg van ott erődítve, aknásítva stb. ellenőrzés alatt van az a határon. Így aztán rákényszerültek arra, hogy gazdaságilag egyre inkább nyissanak Moldova, illetve a nyugat irányába. Ez most így alakult. Nem tudom, ez megválaszolt-e.

De emellett szoftabb eszközökkel is él Moszkva, például az útlevelek. Pontosan ez hogyan működik? Vagy hogy milyen eszközöket használ még?

Ugye ennek az évnek az elején volt hát igazából kettő fontos ilyen orosz törvénykezés. Az egyik az Az az, hogy a nyesztermenti köztárságnak lakói számára Moszkva lehetővé tette azt, hogy egyszerűsített úton jussanak hozzá az orosz állampolgársághoz és az azzal együtt járó, hát mindenki ítéljenek, hogy mennyire előnyös javakhoz. Illetve van egy másik, a Duma törvénykezése, az orosz törvényhozásnak az alsóháza. Annak a törvénykezése kicsit kiterjesztette Oroszország jogait, hogy mikor teszi számára lehetővé a külföldi Hard power, tehát katonai erővel való beavackozásnak a lehetőségét, amennyiben ők úgy ítélik meg, hogy a külföldön tartózkodó orosz állampolgársággal rendelkező személyeknek a jogai, illetve a kulturális megvalósításra vonatkozó jogai sérülnek, vagy pedig rendszeresen, illetve rendszer szintűen vannak hátrányban részesítve. És ugye a gnesztermenti köztárságban pedig ugye kifejezetten sok az orosz állampolgár. Ugye alapvetően is a gnesztermenti köztárság lakossai közül a legtöbb embernek minimum kettő útlevele van ugye gnesztermenti, itt igazából nem ismernek el sehol máshol, csak ott. És Moldáv. De akkor ezen kívül van, amelyiknek még van bulgár, ukrán, orosz, vagy adott esetben még román is. Szóval igazából egy csomó embernek már van igazából akár orosz útlevele, de mindesetre megkönnyítették a honosítást az Oroszországi Föderáció állampolgárzsávávaló válláshoz. Ennek hosszú távon lehet az a következménye, hogy így még könnyebb behivatkozhat arra Moszkva, hogy adott esetben ott majd miért szükséges katonailag beavatkozni, mivel hogy egyre több az orosz állampolgár és a moldovai kormány gonosz módon nem engedi őket kiteljesedni a maguk orosságában. Ugye Ugye ez történik az útlevelekkel, és ez lehet egy indikátor arra, hogy mondjuk ennek milyen katonai következményei lehetnek, szintén majd később szóba fog kerülni. Viszont ugye alapvetően nagyon sok nyesztermenti köztársaságbeli polgár már alapból is Moldovába Jár dolgozni mondjuk, vagy még nyugatabbra jár dolgozni. Ugye sokkal fejlettebb a moldavai szociális ellátás, illetve egy újonnan meghozott ilyen adnyesztermenti köztárságnak a visszaintegrálására. Irányuló stratégia szerint kifejezett hangsúlyt vektet arra a moldovai kormány, hogy a szociális ellátást minél jobban és minél magasabb hatékonysággal kiterjessz a transznisztriaiak számára is. Úgyhogy azért ez kétséges, hogy mennyire előnyös akár pont az orosz útlevélnek az előnyeire támaszkodni egy olyan embernek, aki a nyesztermenti köztárság polgárának vallja magát, vagy az. Mert ugye az orosz állampolgárság most már potenciálisan például azzal is ár, hogyha mondjuk Oroszországba Emigrál mondjuk adott esetben, akkor mondjuk esetleg a frontra kerülhet, vagy ilyesmi, illetve ugye Moldavához, meg Romániához képest, ugye főleg Romániához képest, ami egy Európai Uniós A tagország azért a szociális ellátásnak a minősége sem biztos, hogy elég magas színvonalú, mármint az orosz oldalról nézve, ha a románnal összehasonlítjuk. Úgyhogy ez kérdéses, hogy mennyire egy hatékony eszköz. Ezt majd az elkövetkező hónapokban, esetleg években lehet majd szinte megmondani, hogy ez mennyire volt egy Hatékony eszköz, hogy mennyire volt csak egy ilyen politikai, kommunikációs csavar Moszkva részéről.

És hogy néz neki, tehát hogy Moldovára milyen hatással van igazából ez a terület? Moldovának az EU-s közeledését és akár az EU-ba való belépését egyébként mennyire tudja? Akadályozni Transnistria? Ugye, hát fontos.

Fontos, mert ugye Moldovának a része hivatalosan ugye az ENSZ. Az ENSZ úgy ismeri el Moldovát, hogy annak Transnistria is a szuverén részét képezi. És ugye főszabály szerint az Európai Unióba nem lehet úgy belépni egy országnak, hogy Tehát, hogy a központi kormányzatnak nincs ereje a saját szuverenitását az egész területén gyakorolni vagy érvényesíteni. És ugye ezt jelen pillanatban Moldovával kapcsolatban nem Áll meg, de ugye Ciprussal kapcsolatban sem, úgyhogy ez egy ilyen szürke zóna. Ez a fő szabály minden esetre. Szerintem azért van egy elég jelentős különbség a nyesztermenti köztárság és Észak-Ciprus között. Ugye Észak-Ciprust egy olyan állam felügyeli, Törökország, aki maga is Európai Uniós tagjelölt. Ugye a Nyesztermenti Köztárság, az meg... Bár ugye Észak-Ciprusi is a törökök önálló entitásként ismerik el ugye az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, azt hiszem ez a hivatalos növe. Viszont a gnesztermenti köztársaságot azt egy Azt egy orosz párti, szovjet típusú szakadár rezsim üzemelteti jelen pillanatban, akármennyire is kényszerülnek arra, hogy most a háborúnak a nyomán egyre inkább kiterjesszék a gazdasági együttműködést a nyugati szomszédaikkal. És ugye most jelen pillanatban az Európai Uniós stratégia, illetve mondjuk minden figyelemre méltó nyugati stratégia megfogalmazásában Oroszország jelen pillanatban Európára jelentett legnagyobb biztonsági fenyegetésként van számon tartva. Ugye Törökország meg nem tekintette, hogy maga is a NATO-nak a Úgyhogy szerintem ez egy nagyon jelentős különbség, illetve több narratíva is megfogalmazódott. Tehát ugye például 2025-ös év végén már az Európai Unió részéről azokat a hangokat lehetett hallani, hogy nem valósulhat meg, tehát hogy ők priorizálják azt, hogy először legyen Transnistria integrálva Moldovába. Hogy utána a moldovai köztárság európai integrációja az hatékonyan folytatódhasson, illetve elkezdődhessen. Na most ugye ez egy kicsit árnyalódott azóta, mert ugye múlt hónapban Ukrajna is és Moldova is elkezdték a tárgyalási folyamatokat, a csatlakozási tárgyalási klasztereket. Megkezdték. És ugye Kajakallas is azt nyilatkozta nem olyan régen, hogy Transnistria nem lehet akad. Ugye ezt, amikor az Európai Unió képviselői találkoztak Moldovával, vagy a moldovai elnökkel Kisinyofban akkor nyilatkozták, hogy Transnistria nem lehet akadály, ezt maga ugye Kajakallas mondta. De Most, hogy ez mit jelent, azt azért dekódolgathatnánk egy darabig, tehát nem jelenthet akadályt most, nem jelenthet akadályt a felé, hogy mondjuk ötven év múlva csatlakozhattok, igazából ezt így is lehet értelmezni, de úgy is lehet értelmezni, hogy igazából minket Abszolút nem érdekel, hogy ott van 1500 orosz vezetés alatt álló katona, csatlakozzatok már holnap. Most ez nyilván teljes mértékben egy túlzás, de ugye ezt nagyon sokféleképpen lehet értelmezni. Én inkább azt a forgatókönyvet támogatom, amit korábban felvázoltam, hogy én se tudom elképzelni azt, hogy a nyesztermenti köztársaságnak ezt a válság gócát Nem megoldva integrálják az Európai Unióba Moldovát egészben, mert szerintem fordítva kell a válságkezelési láncotnak működnie, tehát szerintem semmi szüksége nincs az Európai Uniónak jelen pillanatban arra, hogy Egy volt KGB tiszt oligarcha által irányított és amúgy másfél ezer orosz irányítás alatt lévő katona által penetrált szakadár rezsimet közvetve a maga politikai testében. Tudjon, ami amúgy alapvetően is híres arról, hogy folyamatosan a politikai befolyásolás, mondjuk csak elég megfigyelni a két évvel ezelőtti elnöki választást, illetve a tavalyi parlamenti választást Moldovában mind a kettő esetben megfigyeltő volt, Az orosz irányból érkező befolyásolási kísérleteknek egy nagyon jelentős csomópontja volt például Tiraspol és a gnesztermenti köztársaság. Szerintem ez inkább ilyen kommunikációs elem az Európai Unió részéről, hogy Moldova ne érezze azt, hogy el van engedve a keze szerintem Szerintem józan észre lesz, nem lehet máshogy értelmezni, mert egyszerűen én elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen formában befejezzék a csatlakozási tárgyásokat, amiket amúgy kétszer-huszonnyolc végére tűzött ki a moldovai Kormány és 2030-as csatlakozással mondjuk. Tehát most ilyen pillanatban a papírforma szerint ez Moldova célja. Én ezt nem látom, hogy hogy fog a gnesztermenti köztárság jelen állapotával együtt megvalósulni, kajakállász, akármit is mond.

És akkor nézzük is, hogyha már itt forgatókönyvekről kezdtünk el beszélni, akkor valóban itt kicsit a katonai vonalát is megpedzegetném, hogy ez a sokszor felmerültek ez a új front Odessa feléként így meg tud valósulni, ugye Ukrajnával szemben, mennyire reális ez a forgatókönyv, Hogyan működik pontosan ez a határzár, tehát hogy katonailag igazából mennyire lehetne ezt kivitelezni, vagy mennyi értelme lenne?

Bármint minek mennyi értelme lenne?

Hát ezt az új frontot megnyitni.

Ugye a nyesztermenti köztárság felől Odessa felé? Igen, igen, igen. Mondjuk ez jó, hogy így teszed fel a kérdést, mert a TDK dolgozatomat, illetve ebből tovább írt szakdolgozatomat is, hát jelentős részt erre próbáltam kifuttatni, azért azt megjegyezném, hogy legkevésbé sem gondolom magam katonai szakértőnek, úgyhogy igazából ez csak ilyen Gondolatkísérlet azzal kapcsolatban, hogy ez stratégiailag mennyire érné meg mondjuk Moszkvának. Tehát ugye azt kell tudni, hogy ha ránézünk a térképre ott azon a részen, akkor láthatjuk, hogy Ukrajnának a délnyugati csücske az úgy néz ki, hogy így Odessa megye, az konkrétan úgy néz ki, mint egy ilyen nagyon hektikusan bekanyarodó banán alapvetően. És a banánnak az alsó csüske az igazából egy most szabadon értelmezett félsziget, úgy értelmezendően félsziget, hogy az egyik irányból a Fekete-tenger van, a másik irányból meg Moldova, de tehát a félsziget úgy kell érteni, hogy egyik oldalról sem Ukrajna, tehát idegen terület van mind a két irányból. És egy ilyen rettenetesen vékony földsáv választja, vagy köti össze a hát most ennek a hipotetikus banánnak a két És éjszakra ettől a nagyon vékony kis földnyelvtől történetesen a gnesztermenti köztárság terül el. Ugye a banánnak az észak-keleti felén, ami ugye szervesen hozzácsatlakozik, vagy hát nagyon stabilan hozzácsatlakozik magához, az ukrán fő területhez, ott terül el a Fekete-tenger partján Odessa, ami ugye egyrészt a megyének a székely, és másrészt pedig Ukrajnának a legjelentősebb kikötője. Ott található jelen pillanatban, ami konkrétan globális léptékben szállít különböző országokba különböző típusú javakat. És ugye az a hipotézis, hogy mennyire lenne értelme a nyesztermenti köztárság és az Odessa megye közterülő határt átszakítani katonailag, hogy így a moszkva barát erők így penetrálják azt a területet. Most nekem a dolgozatomba az volt a Következtetésem, hogy alapvetően ennek a vékony földnyelvnek a lezárás ez nem lenne egy annyira nehéz dolog, mivel hogy tényleg pár kilométerről beszélünk, tehát Tiraspolból megközelíteni A gneszter folyónak a torkolatát, mert ugye ennek az elvékonyodó fölnyelvnek a megképződése az úgy történik, hogy ott a gneszter folyó torkolata kiszélesedik. És ezért tűnik el ott egy jelentős mennyiségű szárazföldi terület, ami miatt nagyon könnyen le lehet azt zárni, hipotetikusan katonailag. És ugye, ami attól délnyugatra van, Ez a legnagyobb város az Izmail nevű ukrán város. Ott igazából nincs jelentős ukrán katonai jelenlét, nagyon messze van az orosz fronttól. S a többi szóval lesz még akár, mint ahogy az ukrán katonai erők ellenőrzés alatt tartották Oroszországban ezt a Kurszk régiót egy ilyen váratlan betöréssel, akár azt is el lehetne vágni infrastrukturálisan az ukrán fő területektől. Viszont azt azért érdemes megjegyezni, hogy az ukrán hadseregnek Felszereltsége, képzettsége, meg, hogy mondjam, fejlettsége és a nyesztermenti orosz kontingensnek, ami ott rotálódik, meg most már négy-öt éve nem is rotálódik, 2022 óta, azért hát óriási a különbség, mint Makó Jeruzsálemtől. Úgyhogy nekem a következtetés körülbelül úgy nézett ki a dolgozatban, hogy ennek maximum akkor lenne értelme, hogyha az orosz fő front, ugye ami keleti irányból támadja Ukrajnát, Az esetleg elérné Odesszát, és egy szárazföldi támadással már az Odessa megyében csoportosuló, meg a városban csoportosuló ukrán erőket adott esetben lekötnék, és akkor tudná igénybe venni így hard power szintjén A nyesztermenti katonai kontingenst, hogy az említett Moldova és Románia irányába belógó földnyelvet elvágja az ukrán magterületektől. De ugye ez is egy olyan dolog, hogy ugye jelen pillanatban ott a legközelebb Herson városánál van ott Dél-Ukrajnában az orosz front, ami körülbelül ugye a háború első szakaszai óta be van fagyva. És ott egy nyeper folyón kéne átkelni, ami egy óriási földrajzigátja ennek az egésznek, és akkor még utána, Herson és Odessa megye között még ott van egész Mikolaiv megye, amit szintén át kéne hatolni, szóval Így jelen pillanatban ennek nem igazán látom esélyét, viszont stratégiailag esetleg ez azért lenne jó, ugye azon túl, hogy megszereznék az Odessai és az Odessa közeli fontosabb kikötőket, hogy ugye benyúlnának abba a földnyelvbe, ami konkrétan alulról felöleli Moldovát. És ha mondjuk, most ez már tényleg nagyon távoli és elvetemült forgatókönyv, De hogyha mondjuk azt Oroszország ellenőrizné, ugye akkor ott azt kéne figyelembe venni, hogy akkor teljes mértékben déli irányból határosak lennének Moldovával. És azt kell tudni, hogy Moldovának a legdélebbi része az szintén egy autonóm terület, csak nem egy ilyen szakadár ellenséges mentalitása, hanem az ott a gagauz autonóm terület. A gagauzok azok alapvetően ilyen türk eredetű népjelen pillanatban is. A gagauz nyelv az türk. Nyelvcsoportban, nyelvcsaládban tartozik, és egy kulturális kitekintéstként Gagauzia azt hiszem az egyetlen hely a Földön, ahol meg lehet azt csinálni, hogy bemész, mivelhogy amúgy keresztény ortodox hallásúak, mint ahogy a baz országban a többség az, bemész egy ortodox misére, És hallgatod a keresztény ortodox misét, de török nyelven van, vagy pedig a török nyelvhez nagyon hasonló gagaúz nyelven. Ez nagyon figyelemreméltó kis jellemvonás ennek a régiónak. Viszont ők is lazábban kötődnek a kisinyavi kormányhoz, illetve Illetve az orosz erők azért az Ukránnál sokkal fejletlenebb moldáverők, valószínűleg sokkal egyszerűbben áthatolnának, és hogyha a korábban említett kisebbségi jogoknak a Sérelmét tapasztalnák, akkor onnét már Moldovának a felszabadítása is sokkal egyszerűbb falatnak bizonyulhatna, hogyha ez így történne, de még egyszer mondom, hogy alapvetően a következtetésem az, hogy ennek jelen pillanatban nem igazán van se értelme, se realitása. Szerintem Oroszország szempontjából A gnesztermenti köztárságnak az irányába folytatott politikai céljai azok sokkal inkább hasonló elemeket fognak tartani, az mindez az útleveles mizéria, illetve ez a honosítási könnyített eljárás, meg elszasoló dolgok, illetve a választásokon történő politikai befolyásolási Kísérlete, mert ahogy az előbb is elmondtam, egyszerűen én elképzelhetetlenek tartom azt, hogy egy valódi integráció végre tudjon hajtódni Moldova kapcsán a nyugati szövetségi rendszerbe, amíg ez az orosz barát zárvány. Ilyen formában megtalálható, ezért Moszkvának inkább sokkal érdeke az, hogy megtartsa őket ebben az oroszbarát mentalitásban, hogy fenntartsa azt, hogy a nesztermentieknek érdekük legyen továbbra is oroszbarát Identitást fenntartani és minden jobban alásni a nyugati törekvéseket abba az irányba, hogy motiválják a nyesztermenti köztárságot, hogy nekik igazából jobban megéri Moldovával, Romániával és ezen keresztül az Európai Unióval elmélyülő együttműködéseket kezdeményezni. Mert ugye jelen pillanatban például az energiaellátásba is, hogy visszatérjünk a beszélgetés elejének az egyik fő pilléréhez, van egy olyan kísérlet, amit igazából már 2025-re be szerettek volna fejezni, Vulkanesti nevű település. Igazából az így Moldova és Románia határán lévő telpés, amin keresztül, tehát ez a vulkanesti Kisinyov Ez egy ilyen áramvezeték, elektrons energiaellátás infrastruktúra épül, mégpedig annak érdekében, hogy pont a kucsurgáni erőműre való ráutaltságtól függetlenítség Moldovát és ezzel is gyengítve a gnesztermenti köztársaságnak az érdekérvényesítő képességét és pont hogy az ő mozgásterüket csökkentve jelentősen próbáljanak még jobban a nyugati irányból Nyugati partnereik irányából az energiaellátás biztosítására törekedni. Ez még nem készült el, viszont most a legutóbbi talán egy hetes hírek szerint most már a nyilatkozatok alapján azt lehet ebből leszűrni, hogy az ősz elejére tervezik nagyjából, hogy ez akár fel is tud állni abban a formában, ahogy eltervezték. Úgyhogy mindenképpen lépnie kell Moszkvának, hogyha szeretné a hosszú távú jövőben is a saját maga befolyási zónájában tartani a gnesztermenti köztárságot, mert azért ezek az oligarchák, ezek hosszú távon valószínűleg sokkal jobban szeretnék a hatalmukat, Mondjuk ez is kérdéses, hogy a nyugati integráción belül mennyire lehet ebbe a formában, de mindesetre a pénzüket valamilyen módon sokkal jobban szeretnék valószínűleg hosszú távon átmenteni, mint a féltveőrzött orosz identitásukhoz ragaszkodni, akár vagyon- és hatalomvesztés árán is. Köszönjük szépen! Esetleg van még valami, amivel kiegészítenéd magadat? Talán annyiban, hogy egy kicsit a biztonságpolitika meg az ilyen geostrategiai összefüggések területétől egy kicsit elfordítva a fejünket. Annyi, hogy a gnesztermenti köztárság így turisztikailag egy látogatható hely. Tehát nem az van, hogy Észak-Korea van és akkor nem lehet bemenni oda. Moldávok is átjárhatnak, meg európaiak is igazából oda lehet menni. Annak érdemes után nézni, hogy milyen speciális papírokat kell hozzá kiváltani. Annyi, hogy nem lehet kártyával fizetni, illetve csak a helyi nyesztermenti rubelt fogadják el, mint fizetőeszköz, úgyhogy érdemes az ilyen dolgoknak előre utána nézni, hogy Hogy lehet biztosítani, viszont egy elképesztően olcsó hely értelmszerűen, és turisták számára nyitott, és egy nagyon érdekes időutazást lehet tenni, hogy milyen lehetett mondjuk a Szovjetunióban élni a 60-as, 70-es években az esetben. Amúgy én magam még nem voltam, de mindenképpen El szeretnék én is jutni, úgyhogy aki teheti, az mindenképpen próbálja meg, mert valószínűleg nagyon érdekes szelet ennek az európai kontinensnek. Úgyhogy nagyjából ennyi kiegészítést még szerettem volna nézőnknek javasolni, és akkor köszönöm szépen még egyszer a lehetőséget meg a hívást.

Még egyszer Fazekas Bálint, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonság és Védelmi Politikai Mesterszak végzetje. Köszönjük szépen! Ezzel a mai adás végéhez értünk. Köszönjük, hogy velünk tartottak! Ha hasznosnak találták az elhangzottakat, iratkozzanak fel a csatornánkra, kövessék a Védelmi Horozontot Spotify-on és a közösségi felületénken, és írják meg hozzászólásban, melyik témát dolgozzuk fel a következő adásokban. Minden héten új adásra jelentkezünk. Ha kérdésük, észrevételük vagy témajavaslatuk van, írjanak nekünk a védelmi.horizont.gmail.com címre. Védelmi Horizon nevében köszönjük a figyelmet és találkozunk a következő adásban.